Délután a főzőiskolában
Franciaország számos dologról
híres, közülük az egyik a francia konyha, Lyon pedig az
ország gasztronómiai fővárosaként ismeretes. Tehát, mint főzni és enni szerető
ember, a legjobb helyre jöttem. Az egyetem által szervezett főzőórára nagy
reményekkel érkeztem, készen álltam belekóstolni az igazi francia
konyhaművészetbe.
A
tanfolyam helyszíne a Szakácsok műhelye volt, ami az első kerületben található. Ez
a művészetek negyede, ebből következően igencsak alternatív hely, sajátos
hangulattal. Meglepődtem, amikor megtudtam, hogy a menü egy hamburger lesz. Meg
kell hagyni, nem akármilyen burger, hiszen a húspogácsa alaszkai tőkehalból
készül, de mégsem annyira tipikus étel. Konyhafőnökünk a hiányos angoltudását az
elképesztő konyhai manővereivel és trükkjeivel feledtette, amelyeket
megkísérelt megtanítani nekünk több-kevesebb (de valljuk be, inkább kevesebb) sikerrel.
A
húsz fős társaságunk négy konyhapult-szigetre lett osztva, így csapatmunkában
készítettük el a burgereinket. Fél percet sem sikerült baleset nélkül
kibírnunk, mivel egy társunk gyorsan felmérte, hogy milyen élesek a késeink,
méghozzá az ujján való teszteléssel. A főzőcskézés további része vidám hangulatban telt, balesetmentesen. A séf általi ösztönzés hatására sem sikerült
tökéletesen végrehajtani a ringató késmozdulatot, ami biztosan megkönnyítette
volna az újhagymaszelést. Nagy örömünkre az étel ízén csöppet sem változtatott
a szerencsétlenkedésünk. A halburger
mellé isteni vajas-fokhagymás-kakukkfüves újkrumplikat sütöttünk. Gyorsan kész lett az
ebédünk, amelyet egy kellemes hangulatú étkezőben fogyasztottunk el. Ekkorra
már kopogott a szemem az éhségtől, így a halburger az életemet mentette meg. Az
elkészült műalkotás egy hagymás – házi majonézes halpogácsa volt,
brokkolicsírával és juharszirupos – mustármagos szósszal körbevéve pirított
szezámmagos buciban. Mindenki maga dekorálta a tálját balzsamecettel, az ízléses tálalás kedvéért. Egyáltalán nem volt okunk panaszkodni, nagyon jól sikerült az ebéd! Sőt, a drága séf
még desszertet is készített nekünk, sós-étcsokoládékrémes pitét, ami szintén
isteni volt. Újabb nagyszerű, egyetem által szervezett program, pipa!
Unalmas perceimben a receptet is lefordítottam a legjobb tudásom szerint, az eredeti pedig a recept címére kattintva érthető el. Bon appétit!
Összetevők:
A halpogácsához:
900
g alaszkai tőkehal
3
szál újhagyma
50
g zsemlemorzsa
2
ek olívaolaj
A házi majonézhez:
1
tojássárgája
20
cl földimogyoróolaj
15
g dijoni mustár
1
cl citromlé
só
és bors
A mártáshoz:
6
evőkanál magos mustár
2
evőkanál juharszirup
60
g lucernahajtás
A körethez:
600
g újburgonya
30
g vaj
1 kk kakukkfű
3
fej fokhagyma
só és bors
|
Elkészítés:
Házi majonéz:
A
tojássárgáját, a borsot, a sót és a mustárt jól keverjük össze habverővel. A
földimogyoróolajat cseppenként adagoljuk, keverjük krémesre, majd adjuk hozzá a citromlevet.
Tőkehalpogácsa:
Melegítsük
a sütőt 200 fokra.
A
tőkehalat locsoljuk meg olívaolajjal és süssük 10-12 percig. Miután
elkészült, villával törjük össze a filéket egy tálban.
Mossuk
meg és aprítsuk az újhagyma zöld felét és adjuk az összetört tőkehalhoz.
Ezután mehet a tálba a házi majonézünk, a zsemlemorzsa, só és bors is és
keverjük össze jól. A keverékből formázzunk pogácsákat és helyezzük őket egy
tepsire, majd pirítsuk meg őket a sütőben oldalanként 2-3 perc alatt.
Köret:
A
krumplit mossuk meg és vágjuk félbe. A felezett krumplikat serpenyőben
pirítsuk meg a vaj, kakukkfű, fokhagyma és az újhagymák szeletelt fehér felével együtt.
Ne felejtsük el sózni és borsozni ízlés szerint.
Összeállítás:
A
félbevágott bucikat picit pirítsuk meg a sütőben.
Keverjük
a magos mustárt a juharsziruppal, majd kenjük meg a bucik belsejét a
keverékkel.
Helyezzük
a halpogácsát a buci alsó felére, tegyük rá a csírákat, fedjük le a felső
bucival és tálaljuk a krumplival. Voilà!
|
Megsütjük, ha visszajössz.
VálaszTörlés